Kezdhetném ezzel is, hogy kifejtem, honnan ered, milyen hagyományokra épül, vagy mit jelent az ayurvédában a testtípusok rendszere. Én azonban inkább azzal szeretném kezdeni, hogy számomra mi nem az ayurvéda.

Segít megismerni saját biológiai testünk felépítését, a bennünk működő energiákat, valamint lelki és mentális működésünket, beállítódásainkat – és felismerni azt a kölcsönös kapcsolatot, amelyben mi hatunk a környezetünkre, miközben környezetünk, életmódunk és a bennünket érő hatások folyamatosan visszahatnak ránk.

Az ayurvédikus szemlélet szerint mi, és minden, ami körülvesz bennünket, az öt őselem — föld, víz, tűz, levegő és éter — különböző arányaiból és minőségeiből épül fel. Születésünkkor ezeknek az elemeknek egy számunkra egyedi, természetes arányával érkezünk. Ezek meghatározzák tudati, lelki, fizikai állapotunkat.

Az élet azonban folyamatosan változik. Az életmódunk, a táplálkozásunk, a környezetünk, a megterhelések és a bennünket érő különböző hatások kibillenthetnek ebből az egyensúlyból. Ilyenkor testi, lelki és mentális szinten is megjelenhetnek különböző jelzések, hogy valami már nem úgy működik bennünk, mint korábban. Ha ezekre a jelzésekre nem figyelünk, és nem foglalkozunk velük időben, a kibillenések az évek során egyre mélyebbé válhatnak, és végül betegségek formájában is megnyilvánulhatnak.

Az ayurvéda éppen ezért nem egyetlen tünetet vagy problémát ragad ki, hanem az embert egészében, holisztikusan szemléli. A testet, a lelket, az elmét, az életmódot és a környezetet egymással összefüggő egységként vizsgálja. Célja nem csupán a problémák kezelése, hanem megelőzésük.

Ezért számomra az ayurvéda egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy ismerd meg önmagad: hogyan működik a tested, mire van szükséged, mi támogat és mi billent ki az egyensúlyodból.

Majd alakíts ki olyan életmódot és olyan környezetet, amely a lehető legjobban támogatja a természetedet — nem pedig arra kényszerít, hogy önmagad ellen élj.