Ayurvédikus életmód tanácsadás online
Csipkebogyó az Ayurvédában
← Vissza a bloghoz
2026. szeptember 23.

Csipkebogyó az Ayurvédában

A csipkebogyó energetikai tulajdonságai és hatásai:

Íz (Rasa): Savanyú és fanyar

Energetika / Hőhatás (Virya): Hevítő (melegítő)

Emésztés utáni hatás (Vipaka): Savanyú

Hatása a Doshákra:

Váta-csökkentő (V-): A melegítő és tápláló jellege miatt kifejezetten jó a Vátának.

Pitta- és Kapha-növelő (P+, K+):

Savanyú és hevítő tulajdonsága miatt nagyobb mennyiségben fokozhatja a Pittát és a Kaphát.

Gyógyhatásai és tulajdonságai:

Kiváló természetes immunerősítő és C-vitamin forrás, amely erősíti a szervezet ellenálló képességét, támogatja a fertőzésekkel szembeni védekezést és segíti a regenerációt.

A csipkebogyótea elkészítése a C-vitamin megőrzésével:

A C-vitamin hőérzékeny, ezért a forralás vagy a lobogó forró víz lebontja a növény vitamintartalmát. Ezért a hatóanyagainak kíméletes kinyerése érdekében hideg áztatást alkalmazzunk.

Saját gyűjtés esetén a fagyok beállta előtt szedjük le a kemény, pirosra érett bogyókat, mert a megfagyott szemcsék vitaminértéke jelentősen csökken.

Elkészítés: Az aprított csipkebogyót szobahőmérsékletű vízbe tesszük és 8-12 órán át (például egy teljes éjszakán át) áztatjuk. A bogyó belsejében található apró szőrök és magvak irritálhatják a szervezetet, ezért szűrjük át finom filterpapíron.

Fogyasztás: Reggel szűrd le a folyadékot. Ha melegen szeretnéd inni, csak testmelegre, (maximum 40°C-ra) melegítsd fel, hogy a C-vitamin-tartalom ne károsodjon.